Pavel vagy Babiš lesz az új cseh államfő? Nyugodtan működhet-e tovább az atlantista kormány? Itt a cseh elnökválasztás visszavágója!
Nyugodtan alhat-e szombattól a világ negyedik legnépszerűtlenebb kormányfője? Ha nagyon sarkítani szeretnénk, tulajdonképpen valami ilyesmiről szól a 2023-as csehországi elnökválasztás második fordulója, amit az ottani szokásnak megfelelően két napon keresztül, most pénteken és szombaton tartanak.
A kék sarokban Andrej Babiš egykori miniszterelnök, a pirosban Petr Pavel korábbi magas rangú katonatiszt, a cseh balközép és baloldal üdvöskéje.
Csehország köztársasági elnökét egy ideje már közvetlenül választják egy ötéves ciklusra, amit egy alkalommal lehet meghosszabbítani. A jelenleg még hivatalban lévő államfőt, Miloš Zemant 2013-ban szavazták be először a prágai várba, viszont a második ciklusát a folyamatosan romló egészségi állapota miatt többször is kényszerű megszakítások nehezítették. Zeman kifejezetten megosztó államfőnek bizonyult, amit az is magyaráz, hogy a cseh történelem első közvetlenül választott köztársasági elnökeként a korábban megszokottnál jóval aktívabban folyt bele a napi politikai ügyekbe. Ezzel miniszterelnöksége alatt Andrej Babišnak is meg-meggyűlt a baja, utódjának,
aki kifejezetten sokáig ragaszkodott közmondásos oroszbarátságához még abban az időben is, amikor a cseh közhivatalok többségére a kényszeres jelleg leghaloványabb jele nélkül kiaggatták az ukrán zászlókat.
Az orosz–ukrán háború erősen tematizálta az elnökválasztási kampányt. A sokpárti cseh kormány markáns atlantista-ukránpárti politikába kezdett a háború kitörése után, ami bár széleskörű támogatottságra talált Prága egyes kerületeiben, a hagyományosan oroszbarát összcseh közvéleményben azért nem aratott osztatlan sikert.
Ez kiváló kampánytémának bizonyul Andrej Babiš számára, aki zavaros ideológiájú, de általánosságban populizmussal vádolt pártjával, az ANO-val 2021-ig kormányzott Csehországban.
Babiš azzal kampányol, hogy az Ukrajnának juttatandó katonai és pénzügyi támogatásokat felül kell vizsgálni, és inkább arra kell koncentrálni, hogy a cseh embereket ne terhelje meg annyira anyagilag a megélhetési- és energiaválság. Ez egy viszonylag népszerű üzenet Közép-Európában, egy házzal odébb Robert Fico is ezzel igyekszik szavazatokat szerezni.
A baloldal által támogatott, magát egyébként jobboldalinak tartó Petr Pavel e tekintetben inkább az atlantista kormány vonalával ért egyet. Az egykori vezérkari főnök, aki támogatja a progresszív adózást és nem ellenzi a melegházasságot sem, nem akart a kormánykoalíció jelöltjeként indulni a választáson – ez vélhetően kevesebbet is hozott volna a konyhára, mint amennyit vitt volna –, de a támogatásukat örömmel elfogadta.
Érdekes, hogy a kormánykoalíció saját jelölt híján rögtön három elnökjelöltet is a támogatásáról biztosított. Pavel mellett sokáig jó befektetésnek tűnt a Pavelhez hasonlóan homo novus Danuše Nerudová támogatása is.
de január elején kiderült, hogy rektorsága alatt szakmányban készültek a plagizált szakdolgozatok az intézményében. A viszonylag fiatal – 44 éves – Nerudová ráadásul a férje miatt is kénytelen volt átélni néhány elgondolkodtató pillanatot, ő ugyanis egy olyan jogászcéggel dolgozik együtt, amely fontos állami megrendeléseket is teljesít, így Nerudová esetleges elnökké választása esetén összeférhetetlenségi kérdések merülhettek volna fel.
Danuše Nerudová kampánya gyakorlatilag csak január első hetében omlott össze; a felmérések alapján addig gyakorlatilag teljesen nyílt verseny zajlott a három fő jelölt, Babiš, Pavel és Nerudová között.
Ezt a választás végeredménye is tükrözi: Pavel a szavazatok 35,4 százalékával nyerte meg az első fordulót, Babiš pedig hibahatáron belül végzett 35 százalékkal. Nerudová 13,9 százalékos eredménye még úgy sem tekinthető teljesen rossznak, hogy a kampány végére gyakorlatilag teljesen felszámolódott a tiszta kezű, tiszta múltú politikus imázsa, amit az egykori rektor megpróbált kialakítani magáról.
Az elnökválasztás január 13–14-én tartott első fordulója jelentős, 68 százalékos választói részvétel mellett zajlott – ilyen nagy érdeklődésre korábban még nem volt példa a közvetlen elnökválasztások történetében. A magas részvételi arány a második fordulóban is létfontosságú lesz mindkét jelölt számára, leginkább persze Babišnak, akinek nagyon sokat jelentene, ha néhány könnyebben nyerhető vidéki városban – például jihlavai járásban, amit az előző körben elvitt Pavel – meg tudná fordítani a verseny állását.
Szám szerint nem sok helyen nyert Petr Pavel, de Csehország demográfiai sajátosságai most az ő oldalán álltak.
de nem tudott mindenhol nyerni a Közép-csehországi kerületben. A rendszerváltás után lényegében összeomlott bohémiai nehézipar részben Pavel népszerűségét is maga alá temette: bár a Prága-közeli Kladnóban győzni tudott a tábornok, az iparvidék jelentős része így is Babišhoz vándorolt.
A lényegesebb vidéki városok közül Pavelnek csak Brnót, Plzent, Pardubicét és Tábort sikerült elhódítania, ami legalább is árnyalja azt a képet, ami szerint a városi polgárság alapvetően csak őt támogatja Csehországban. Andrej Babiš megnyerte Ostravát, a számunkra az oktrojált alkotmány miatt ismerős Olomoucot (Olmütz, Alamóc) és az eltúlozhatatlan kulturális jelentőségű Karlovy Varyt is – persze ezekben a járásokban nem élnek annyian, mint azokban, amik Pavel győzelme nyomán pirosra színeződtek a választási térképen.
Érdekes Nerudová szereplése is. Az egykori rektor alapvetően egy megbízható 12,5 százalékos jelöltként működött az első fordulóban, azaz gyakorlatilag sehol sem ment 10 százalék alá és 15 százalék fölé a rá adott szavazatok aránya. Furcsa, hogy politikai honában, Brno városban gyengébben szerepelt, mint a morva fővárost körülvevő kerületekben – Brnót természetesen Pavel nyerte meg nagy magabiztossággal –, de igazán nem rendkívüli: Nerudová meglepően jól szerepelt egy sor olyan falusias járásban is, amiket egyébként Babiš nyert meg. Vagyis: Nerudová nem feltétlenül csak olyan helyeken ért el jó eredményt, ahol Pavel is meggyőzően szerepelt.
Amellett, hogy értelemszerűen egyik jelölt sem tudta 50 százalék feletti eredménnyel dominálni, az első forduló lényeges különbséget sem tudott kimutatni Babiš és Pavel támogatottsága között. A második fordulóban így természetesen annak vannak a legjobb esélyei, aki a leghatékonyabban tudja maga mellé állítani Nerudová szavazóit. Ez a valaki minden valószínűség szerint Petr Pavel lesz.
Danuše Nerudová az első forduló eredményeinek ismeretében arra szólította fel szavazóit, hogy Pavelt támogassák – ebbe az irányba minden bizonnyal nagyobb is az átszavazási hajlandóság, mint Babiš felé. Pedig
Csütörtökön például azt írta ki a Facebookra, hogy mivel tizenkétszeres szorzó van a fogadóirodáknál a győzelmére, mindenki tegyen fel rá egy ezrest, szavazzon rá, majd távozzon boldogan tizenkétezer koronával a zsebében: „Babiš mindig segít, Babiš alatt jobb lesz” – fűzte hozzá egy napszemüveges emoji kíséretében.
Petr Pavel továbbra is azzal kampányol – a választás első napján egyébként éppen a Babiš-erősségnek számító Český Krumlov környékén –, hogy ő nem a pártok jelöltje, hanem az embereké, de a biztonság kedvéért James Bondnak is beöltözött egy facebookos kampányfotó kedvéért, sőt – egyébként ellenfeléhez hasonlóan – a feleségét is bevetette a véghajrában.
A felmérések egyelőre a tábornok nagy arányú győzelmét vetítik előre, de az utolsó órákban még sokat segíthet Babišnak az elmúlt évtized parlamenti választási kampányaiban szerzett tapasztalata is.
Egy valaki viszont biztos, hogy mindennél jobban örülne, ha az üzletemberből lett politikus alulmaradna a visszavágón: Petr Fiala miniszterelnök, akit a Morning Consult friss felmérése szerint arányaiban még Emmanuel Macronnál is jobban utálnak a választói.
Nyitófotón: Pavel és Babiš (Michal Cizek / AFP)
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
Az ország legfelsőbb bírósága tavaly év végén törölte az eredeti szavazás eredményét.
A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!
Az a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin megtámadna-e egy NATO-tagországot.
Az ukránok szerint meglepték az oroszokat és több irányból is támadnak.
A kormányfő szerint a békekötés túl romantikus elképzelés.
A kommunikációs igazgató szerint, Brüsszelben dől majd el a küzdelem a múlt háború-, bevándorlás- és genderpárti erői és a békepárti, biztonságpárti és családpárti patrióták között.
Schäfer András tényleg a Szombathelyi Haladás megmentője: az Union Berlin labdarúgója tulajdonrészt vásárolhat a bajba jutott klubban.
